Jézus Szíve az irgalmasság forrása
Elmélkedés: Miután Jézus apostolainak megmutatta kezének és oldalának sebhelyeit, rájuk lehelt és így szól: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.” (Jn. 20, 22-23).
„Feltámadásában Jézus az irgalmasság tökéletes művét hozta létre, azaz, az Atya szeretetének művét, amely erősebb, mint a halál. Jézus az irgalmasság kimeríthetetlen forrása lett, amely erősebb a bűnnél.” (Az isteni irgalmasság enciklikából).
A meghívás, amelyet Jézus egyik nap mondott ma is érvényes lesz számunkra: „Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket.” (Mt. 11,28). Mindnyájan meg vagyunk híva arra, hogy terhünket a szelíd és alázatos szívű Jézusnak adjuk, hogy tőle bűneink bocsánatát és minden bajunkban enyhületet nyerjünk.
„Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam,
hanem hogy a bűnösöket.” (Mt. 9, 13)
Dicsőítő ének:
„Áldott legyen az Isten, Urunk, Jézus Krisztus Atyja,
aki Krisztusban minden lelki áldással
megáldott minket fönn az égben
mert őbenne választott ki bennünket
a világ teremtése előtt,
hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte.
Szeretetből eleve arra rendelt bennünket,
hogy Jézus Krisztus által-akarta tetszése szerint-
gyermekeivé legyünk;
hogy magasztaljuk felséges kegyelmét,
amellyel szeretett Fiában jóságosan megajándékozott minket.
Őbenne nyertük el a megváltást a vére árán
és bűneink bocsánatát bőséges kegyelme folytán,
amelyet végtelen bölcsességében és megértésében
gazdagon árasztott ránk.
Tudtunkra adta ugyanis akaratának titkát,
azt az őbenne előre meghatározott jóságos tervét,
hogy elérkezik az idők teljessége,
és Krisztusban mint Főben újra egyesít mindent,
ami a mennyben és a földön van.” (Ef. 1, 3-10).
Imádság: Szentlélek, tárd fel nekem Jézus irgalmas Szívének mélységes titkait. Bízom irgalmasságában, amely felülmúlja bűneim terhét, különben agyonnyomnának. Adj nekem bizalmat a papi rend iránt, amely által az Atya gyakorolja az Ő atyaságát, hogy engem elveszett gyermekként fogadjon, akinek megbocsájt. Adja nekem Isten a kegyelmet, hogy engedjem, hogy Isten az én Atyám szeretőn átöleljen. Ámen.
„Hogy futnak, hogy menekülnek előled a Tőled rettegő bűnösök! Hiába! Látod őket, hisz’ nem menedék szemed elől semmi sötét rejtek. – Pedig csak meg kellene fordulniuk: máris ott vagy a bűnvalló szívben. Ott vagy a gyötrelmes tévelygés után hazatalált, kebleden síró szívben. Te a tékozló fiak atyja szívesen, végtelen szeretettel letörlöd könnyeiket. Aztán még több könnyük ömlik, de sírásuk már öröm lesz, mert Uram, te, a teremtőjük vigasztalod őket.”
(Szent Ágoston)